BlitzWill BW-CFL4 mennyezeti lámpa ventilátorral teszt

Mielőtt kiveséznénk a tesztalanyt, jöjjön egy kis törióra!

Bár a BlitzWill BW-CFL4 a legmodernebb okosotthon-technológiát képviseli, a ventilátor és a lámpa kombinációja meglepően hosszú, több mint egy évszázados múltra tekint vissza. A legelső mennyezeti ventilátorok még egyáltalán nem használtak elektromosságot és lámpájuk sem volt. Az 1860-as és 1870-es évek Amerikájában (főleg a fülledt déli államokban) a gyárakban, hotelekben és éttermekben kétsoros szíjrendszerrel hajtották meg a lapátokat, amelyeket egy központi gőzgép vagy vízturbina üzemeltetett. A nagy fordulat 1882-ben következett be, amikor Philip Diehl (aki korábban a Singer varrógépek motorjain dolgozott)

fogta a varrógépmotort, és közvetlenül rászerelte a mennyezeti ventilátorra.

Ezzel megszületett az önálló, elektromos mennyezeti ventilátor – alább pont egy ilyen Diehl-féle szerkezetet láthattok. Mivel a villanyhálózat még gyerekcipőben járt, az első ventilátoros lámpák kombinációi furcsa hibridek voltak: a ventilátort már áram hajtotta, de a ráaggatott világítás még gázlámpa volt. Ahogy az elektromos világítás elterjedt, a ventilátoros lámpák a luxus szimbólumaivá váltak a polgári lakásokban, bankokban és hotelekben.

A később megjelenő, beépíthető légkondicionálók szinte teljesen kinyírták a mennyezeti ventilátorok piacát. Elavultnak, feleslegesnek tartották őket, majd a nagy visszatérést az 1973-as olajválság hozta el. Az energiaárak az egekbe szöktek, így a klímák fogyasztása fenntarthatatlan lett.

Az emberek rájöttek, hogy a ventilátoros lámpa töredék áron képes kellemes klímát teremteni,

ráadásul télen a fűtést is hatékonyabbá teszi. A kilencvenes és kétezres években megjelentek az olcsó, tömeggyártott, zörgő, fehér vagy barna műanyag lapátos változatok, amelyek sok lakásban inkább számítottak esztétikai rombolásnak, mint dizájnelemnek. És itt érkezünk meg a mához, amikor a BlitzWill BW-CFL4 szintű eszközök írják a történelmet: megoldották az évszázados problémát a centrifugális, behajtható technológiával. Az egykori nehéz, sokat fogyasztó motorokat felváltották a szinte néma, energiatakarékos DC inverteres motorok, a gázlángot és az izzószálas körtéket pedig a telefonról szabályozható, villogásmentes LED panelek. A funkció ugyanaz maradt, mint 140 éve – levegőt mozgatni és világítani –, de a megvalósítás már tiszta sci-fi.

A teszt során a rövidebb csővel került fel a BW-CFL4 a plafonra, így alig lóg be a térbe és a 260 cm-es belmagasság miatt nem is látszódik semmilyen szögből. A kialakítást úgy tervezték, hogy a trafó sem látszódik, remekül el lehet rejteni. A helyiség, ahol helyet kapott, 16 négyzetméter, ami pont megfelel a gyártó által megjelölt 10 és 20 m² közötti, ajánlott területnek. A mellékelt útmutató abból a szempontból jól jön, hogy illusztrálja a felszerelés menetét és ebből derült ki az is, hogy a kétféle méretű cső miért is van a dobozban. Elolvasni viszont csak azok tudják, akik ismerik a kínai nyelvet. Ha sikerült a helyére varázsolni az új világítást, jöhet a használat! Három vezérlési móddal lehet működésre bírni a BlitzWillt:

• fali kapcsoló: fel- és lekapcsolhatod vele a világítást, ééééés ennyi

• távirányító: jól néz ki, két db AAA-s elemmel működik, sok mindent lehet vele állítani

• FanLamp Pro applikáció: az üzembe helyezéshez van egy külön kis tájékoztató, ami szerencsére angol nyelvű és könnyen érthető.

Annyit azért megjegyeznék, hogy az alkalmazás egy kicsit trükkös: akiknek van már Blitz-cuccuk, könnyen hihetik, hogy a márka nevét viselő, BlitzHome app lesz a nyerő, de tévedés! Rápróbáltam, hátha működik Tuya vagy Smart Home applikációval, de sajna nem találta meg a lámpát egyik sem, úgyhogy kell a külön app.

Az RGB-s ikon értelemszerűen valami színváltós módot hozna elő, ha a lámpa tudna ilyet, de erre nem fog reagálni a tesztalany,

ugyanúgy, ahogyan a szél+falevélre és a szél+alvó arcocskára sem, mivel ilyen funkciói nincsenek (elvileg), de változást sem tapasztaltam a működésében, amikor rákoppintottam valamelyikre. A szemnek egyébként talán a legelső, „W” betűjeles világítás a legkényelmesebb. A ventilátort az alsó sor ikonjaival lehet irányítani, a kör alakú nyíl, benne „R” betűvel jelenti a téli üzemmódot, míg az „F” betűs a nyári üzemmód. Ha éppen szórakozni támadna kedvünk, hogy hol erre, hol arra forogjon, azt nem tudja a készülék, de őszintén szólva szerintem erre elég kevés ember érez késztetést. Itt található az időzítő ikonja is, ami megint csak megtévesztő, mivel maximum 8 órára lehet(ne) beállítani, azonban mint ahogyan a terméklap feltünteti, 2 órával tudunk mókolni. A legalsó sávban vannak a főkapcsolók: értelemszerűen a középsővel lehet kikapcsolni mindent, míg a két szélső csúszkával a lámpát és a ventilátort lehet offolni. A BlitzWill egyébként minden bekapcsoláskor pittyen egyet, bármelyik funkciót is indítottam el, sőt, a ventilátor sebességének állításakor szintén minden esetben, viszont ettől sajnos nem lehet megszabadulni. És habár elég halk, egyesek számára ez zavaró lehet, de egyébként is valahol „alap”, hogy ezeket ki lehet iktatni.

A lenti galériában látható, hogy milyen működés közben a BlitzWill. A színhőmérsékletbeli különbségeket a fotók nem adják vissza, azonban a lapátok jól kivehetőek működés közben. A ventilátor 1-es fokozaton is egész erős légáramlatot csinál – szerintem ezen vagy maximum 2-es erősségen érdemes használni, főleg ha az éjszakai alvást tennéd vele könnyebbé nyáron. A 3-as fokozattól felfelé már megindulnak a porcicák mindenfelé és az 5-6-os kifejezetten zavaró, itt nagyon erőteljes a szél. Ami nagy pozitívum még, hogy

a pittyegéstől eltekintve a BW-CFL4 néma. Gyakorlatilag semmi hangja sincs!