Reolink Solar Floodlight biztonsági kamera teszt

A kamera a gyártótól megszokott, ikonikus, kék színű dobozkában érkezik, minden alaposan becsomagolva. Legfelül szokás szerint a papírok fogadnak: egy használati útmutató és 5 darab matrica, különböző nyelveken feliratozva, amik felhívják a hívatlan betolakodók figyelmét arra, hogy a kamera megállás nélkül figyel és szükség esetén rögzít, a hét minden egyes napján, 0-24-ben. Ezt mindenképpen érdemes kiragasztanod, mivel hazánkban a kamerahasználatra elég szigorú szabályok vonatkoznak, így, ha a Solar Floodlight csak egy kicsit is rálát közterületre, például a kocsibeállód előtti járdára, akkor figyelmeztetned kell erre az embereket.

A kamera pontos elhelyezésében a fúrósablon lesz segítségedre, csavarokat és tipliket pedig szintén találsz a csomagban, plusz egy szerelőkulcsot, amivel jó erősen rá lehet szorítani a kamerát tartó rögzítőkonzolra – mert, hogy nyilván az is tartozik a kamerához, ugyanis enélkül nehéz lenne felszerelni. A rögzítés előtt ajánlott teljesen feltölteni a kamerát, amiben a mellékelt USB-C kábel lesz segítségedre, illetve a microSD kártyát se felejtsd el belerakni, amit a csomag nem tartalmaz, viszont mi most kaptunk egy 64 GB-os darabot a cégtől, végezetül pedig szükséged lesz még a Reolink applikációra.

Az alkalmazással való párosítás és az alapbeállítások végigzongorázása nem tart tovább 10 percnél, néhány felszereléssel kapcsolatos tippet pedig a használati útmutatóban fogsz találni vagy az alábbi videóban. Ilyen például az, hogy érdemes a kamerát a talajtól számítva 2-3 méter magasra felszerelni, ugyanis a hőt érzékelő mozgásszenzora ebben a magasságban látja be hatékonyan a területet. Minden túlzás nélkül ígérem, hogy a kamera felszerelése sem tart tovább 10 percnél, mivel

a Reolink Solar Floodlight egyik legnagyobb előnye a teljesen vezeték nélküli kialakítás: beépített akkumulátorról és napelemről működik, így nem kell kábelekkel bajlódnod.

A Solar Floodlight van olyan jó minőségű, mint a Reolink többi kamerája és hiába olcsóbb, mint a nemrég letesztelt Duo 3, teszt itt, szinte ugyanolyan robusztus és egyáltalán nem érződik gagyinak. A kamerát szemből nézve értelemszerűen középen található a lencséje, tőle balra a státuszjelző LED, jobbra pedig a mikrofon, ami a hang rögzítéséért felel. Ezek alatt helyezkedik el az infravörös fény, ami a sötétben látáshoz szolgál, a kamera alján található kis „dudor” pedig a mozgásérzékelő szenzor (PIR). A napelem értelemszerűen a kamera burkolatának tetején kapott helyet, a nagy teljesítményű reflektorok pedig a két oldalán – ezeket valamennyire el tudod forgatni. A hangszórót, ami a kétirányú kommunikációhoz és riasztásokhoz van, a készülék alján találod, a gumiból készült védősapkák mellett. Ezek közül az egyik egy USB-C csatlakozót rejt, ami a töltéshez szükséges, a másik pedig a microSD kártya foglalatot, ahová maximum 512 GB-os kártyát dughatsz. Mellette egyetlen egy gomb van, ami a be- és kikapcsoláson felül a gyártói visszaállításokért felel, szóval nem mindegy, hány másodpercig tartod nyomva, de ebben szintén segít a használati utasítás.

Nagyon kedves a gyártótól, hogy a teszt miatt mellékelt egy microSD kártyát a kamerához, de nem keveset kellett vele küzdenem, mire használható lett, bár ez bármilyen márkájú kártyával előfordulhat.

Hiába ajánlja fel az applikáció a formázás lehetőségét és hiába írja ki, hogy az sikeresen megtörtént, ennek ellenére eleinte mégsem tudtam visszanézni a kamera által felvett történéseket. Ajánlott a kártyát inkább gépen leformázni, méghozzá FAT32-re, majd kikapcsolni a kamerát, beletenni a kártyát és visszakapcsolni, így már működni fog.

Ha nem akarsz memóriakártyával bajlódni, ott van még a Reolink Cloud, avagy felhős előfizetés, ami nyilván egy bizonyos havi/éves díjjal jár a választott csomagtól függően, több Reolink kamera esetén viszont megérősebb opció az NVR, avagy hálózati videórögzítő. Egyébként a kamera kétsávos WiFi 6 támogatással rendelkezik, ami a 2,4 GHz-es és az 5 GHz-es frekvenciáknak, valamint a legújabb WiFi szabványnak köszönhetően gyorsabb és stabilabb vezeték nélküli adatátvitelt biztosít.

A mostani modell 2K-s, vagyis 2560×1440 pixeles és 4 megapixeles felbontást biztosít, amit a Reolink applikációban, a beállításokon belül lévő „Tiszta” üzemmódban képes leadni. Az ugyanitt található „Sima” opció csak egy alacsony felbontású, 640×368 pixeles, gyenge mobilnethez szánt, élő stream, de a semminél több, ha például elutazol és messziről akarod nézni a kamera képét. A 4 megapixel sem olyan sok, hogy elájuljon tőle az ember, de egy akkumulátoros, egyetlen lencsés kameránál egész korrekt képminőséget biztosít, bár nyilván elmarad a múltkori, hálózati táplálású, dupla lencsés Reolink Duo 3-tól. Az a 16 megapixeles, 180 fokos panorámaképével ehhez képest csúcsmodellnek számít, mivel ott az energiatakarékosság nem jelent szűk keresztmetszetet.

Az IP66-os besorolású kamera teljesen időjárásálló, így a kártyanyílást és a csatlakozókat védő gumifedelek helyes lezárása mellett nemcsak a csepegő esőnek, hanem a heves felhőszakadásnak, a viharos széllökésekkel érkező víznek és a pornak egyaránt ellenáll, amit a tapasztalatok alátámasztottak a teszt során. Így TÉNYLEG bárhová felszerelheted kültérre, legyen az a ház vagy a terasz valamelyik oldala, esetleg egy kerítés, plusz ugye kábele sincs, amit félteni kellene vagy fejfájást okozna. Egyetlen dolgot kell csupán elkerülni: a víz alá merítést.

A két, nagy reflektornak köszönhetően ennél a típusnál is adott, hogy este, amikor a kamera (pontosabban a PIR) mozgást érzékel, akkor erős fénnyel felkapcsolódnak, ráadásul nem is akármilyennel. A sajtóanyagban szereplő 1000 lumen a két reflektor együttes fényerejére értendő, ami egy akkumulátoros/napelemes kameránál kifejezetten erős megvilágítást biztosít az esti, színes videókhoz és a hívatlan személyek elrettentéséhez.

Hab a tortán, hogy a Reolink appban a fényerő mellett még a színhőmérsékletet is tudod állítani egy csúszka segítségével, 3000K (meleg fehér) és 6000K (hideg fehér) között.

Nagyon tetszett, hogy az applikációban beállítható a fényriasztás, ami annyit takar, hogy a reflektorok automatikusan bekapcsolnak, ha a kamera éjszaka eseményt észlel, legyen az személy, jármű vagy állat miatt és mindez villogással jár, ami tarthat 8, 15 vagy 30 másodpercig, sőt, bekapcsolva is maradhat. Egyetlen negatívuma, hogy az autóinkat folyamatosan megkörnyékező nyesteket nyilván ez sem ijesztette el.

A Reolink applikációt megnyitva egyből a Solar Floodlight látképe fogad, amit szokás szerint kedvedre elnevezhetsz, de a beállításokban szinte ugyanaz a rengeteg lehetőség vár, mint a Duo 3-nál. Ugyanúgy adott a kép mindenféle tükrözése és a kamera nevét, a dátumot és a logót megint csak oda rakod, ahova akarod. A képbeállításokban a fényerőt módosíthatod egy 0-255-ig terjedő skálán, de szerintem 130-nál magasabbra nem ajánlott ezt felhúzni, plusz a nappali és éjszakai üzemmódot szintén teljesen személyre szabhatod.

A mozgó objektumok jelölése, amit a kamera egy kék téglalappal végez megint okozott néhány para pillanatot, mert a Solar Floodlight hiába képes megkülönböztetni az embereket, járműveket és állatokat, imádja ezeket másba is belelátni.

Ilyen például a grillsütőnket takaró ponyva vagy a félig leszakadt napernyőnk, ez pedig rengeteg felesleges értesítést eredményezett a mindennapok során. Ez korábban a Duo 3-nál szintén előfordult, ezért reménykedtem, hogy egy PIR szenzorral rendelkező kameránál ez kevésbé lesz így, de sajnos nem. A jelenség oka valószínűleg az, hogy a ponyvát és a napernyőt a nap felmelegíti, így amikor a szél egy kicsit is meglibbenti őket, a mozgásérzékelő szenzor előtt hirtelen megváltozik a hőmintázat, ezért mozgó hőtartománynak érzékeli, mintha személy vagy állat lenne, aztán már küldi is azt a nyamvadt riasztást telefonra vagy e-mailben. Szerencsére erre a problémára is megtaláltam a megoldást, ami csak és kizárólag annak köszönhető, hogy a Reolink applikáció tényleg rengeteg beállítási lehetőséget tartogat. A „nem érzékelési zónában” besatíroztam a kert (vagyis a kép) azon részét, ahol a ponyva és a napernyő van, plusz az utóbbi mozgásterét, így máris megszűntek a felesleges értesítések. Még a PIR érzékenységét ajánlott 50 alá csökkenteni az 1-100-ig terjedő skáláján, amit a riasztási beállításokban találsz. Összességében nézve

a Solar Floodlight egy remek kamera, de ezeket ki kell tapasztalni és élni a sok beállítási lehetőséggel, hogy tényleg a saját igényeidre szabhasd és ne menjen feleslegesen az agyadra, hanem tényleg csak akkor jelezzen, ha valami igazi történés van.

A kamera egy 7800 mAh kapacitású akkumulátorral van felszerelve, ami egyetlen teljes töltéssel akár 3 hónapos működést képes biztosítani a sajtóanyag szerint, de a Reolink SolarEase elnevezésű technológiájának köszönhetően a tesztalany a napból nyeri a végtelen energiaellátást. Ez a Solar Floodlight egyik legnagyobb dobása, hogy egy 3 wattos napelemes panellel működik, aminek elméletileg már napi 1 óra napfény elég ahhoz, hogy 24/7, tehát a hét minden napján működjön és szerencsére ennyi télen is van. Visszatérve a technológiára: a Reolink SolarEase lényege a napelem rendkívül magas hatásfokában gyökerezik, legalábbis a leírásban szereplő, 26%-os fotoelektromos átalakítási hatékonyság erre utal. Ez a hatásfok azt mutatja meg, hogy a panelt érő napsugárzásból, vagyis fényenergiából a napelem mennyi használható elektromos áramot tud előállítani. Sok konkurens jellemzően 18-21% körüli hatásfokkal dolgozik, míg a Reolink ezzel kapcsolatban egy 26%-os értéket ad meg, ami így kiemelkedően magasnak számít, legalábbis a „lakossági” napelemek piacán. Ez azért nagy előny, mert egy „sima”, akkumulátoros kamerához képest egy reflektoros típus jóval energiaéhesebb. Például az éjszakai világítás, vagyis amikor a mozgásérzékelő bekapcsolja a nagy teljesítményű LED reflektorokat, azok nagyon gyorsan merítik az akkumulátort, de az a vicces, hogy akárhányszor leellenőriztem az akkumulátor állapotát az appban, folyamatosan 84-85% körüli értékeket láttam, úgyhogy a lemerülés közelébe sem került a közel 1 hónapos teszt során. Szem előtt kell tartani, hogy télen vagy felhős napokon sokkal kevesebb a szórt fény, viszont a tapasztalatok alapján biztos vagyok benne, hogy a magasabb hatásfokú panel még ilyenkor is képes annyi energiát csöpögtetni az akksiba, hogy a kamera ne merüljön le teljesen.

Gyakran Ismételt Kérdések

Működik télen is a Reolink Solar Floodlight napelemes kamera?

Igen, mert a 3 wattos panel 26 százalékos hatásfokkal dolgozik, miközben a konkurensek jellemzően 18-21 százalék körül járnak. A gyártó szerint napi egyetlen óra napfény elegendő a folyamatos működéshez, és ennyi télen is összejön nálunk. Ráadásul a 7800 mAh-s akkumulátor önmagában is hetekre elég, tehát egy hosszabb, borongós időszak sem meríti le a kamerát.

Miért küld sok téves riasztást a Reolink Solar Floodlight, és hogyan állítsd le?

A hőt érzékelő PIR szenzort megtévesztik a napon felmelegedő tárgyak, például egy grillponyva vagy egy napernyő, mert ha ezeket meglibbenti a szél, hirtelen megváltozik előtte a hőmintázat. Két beállítással orvosolható: az alkalmazásban satírozd be a nem érzékelési zónába a problémás területet, illetve a riasztási beállításokban vidd 50 alá a PIR érzékenységét az 1-100-as skálán. Ezután a megfigyelőkamera már tényleg csak a valódi eseményekről szól.

Miért nem működik a microSD kártya a Reolink Solar Floodlight kamerában?

Az applikáció felajánlja a formázást, sőt sikeres műveletet is jelez, a felvételek visszanézése mégsem működik utána. A megoldás, hogy a kártyát számítógépen formázd le FAT32 fájlrendszerre, majd kapcsold ki a kamerát, tedd bele a kártyát, és kapcsold vissza. Ezután már gond nélkül rögzít, a foglalat pedig akár 512 GB-os kártyát is elfogad.

Kell microSD kártya a Reolink Solar Floodlight kamerához, vagy van más tárolási lehetőség?

A csomag alapból nem tartalmaz memóriakártyát, tehát ezt külön kell beszerezned, ha helyben szeretnél rögzíteni. Alternatívaként ott a Reolink Cloud előfizetés, ami havi vagy éves díjjal jár a választott csomagtól függően. Ha viszont több kamerád van vagy lesz a jövőben, akkor hosszú távon egy NVR, vagyis hálózati videórögzítő beszerzése az erősebb megoldás.

Milyen szabályok vonatkoznak a Reolink Solar Floodlight kültéri használatára?

Magyarországon a kamerahasználatra szigorú előírások érvényesek, ezért ha a készülék akár csak részben rálát közterületre, például a kocsibeállód előtti járdára, akkor tájékoztatnod kell erről az arra járókat. Éppen ezért ad a gyártó öt darab, több nyelven feliratozott matricát a dobozban, amik jelzik a folyamatos megfigyelést. Ezeket mindenképpen ragaszd ki jól látható helyre, mielőtt élesíted a rendszert.

Milyen magasra szereld fel a Reolink Solar Floodlight biztonsági kamerát?

A gyártó a talajtól számított 2-3 méteres magasságot javasolja, mert a hőalapú PIR mozgásérzékelő ebben a sávban látja be leghatékonyabban a területet. Ennél magasabbra téve a szenzor kevésbé érzékeli a földközeli mozgást, alacsonyabban pedig könnyebben elérhető lesz egy illetéktelen számára. A pontos pozicionálásban a mellékelt fúrósablon segít, a csavarokat, tipliket és a szerelőkulcsot szintén megtalálod a dobozban.