Aktivitásmérők, okos- és sportórák

Mi a különbség egy aktivitásmérő, egy okos- és egy sportóra között? Szükséged van GPS-re, pulzusmérésre vagy esetleg a VO2 Max-odat szeretnéd megtudni? Vagy az értesítési üzeneteid legyenek teljesen magyar nyelvűek? Mindenre van megoldás, igyekszünk még a fel nem tett kérdéseidre is válaszolni.

Tartalomjegyzék

Milyen kategóriák vannak, melyik mire való?
Aktivitásmérők
Okosórák
Sportórák
Egyéb okos- és sportórás tulajdonságok
Összefoglalás

A következőkben leírt információk a 2020 februári állapotokat tükrözik, az idő előrehaladtával a közölt információk a technológiai fejlesztések és a gyártók piaci stratégiái miatt változhatnak, amiért nem tudunk felelősséget vállalni.

1. Milyen kategóriák vannak, melyik mire való?

A különböző sportos, csuklóra való kütyük kategóriái teljesen összemosódtak az elmúlt pár évben. Ma már nagyon sok olyan kategórián átívelő tulajdonságot magukénak tudhatnak, amelyek korábban csak a sokkal drágább eszközök repertoárjában szerepeltek. Ennek ellenére vannak bizonyos sarokpontok, amivel el lehet egymástól választani az aktivitásmérőket és az okos sportórákat vagy a sportos okosórákat. Ebből az egyik tipikusan az ár, a másik a szenzorkészlet, míg a harmadik a rajta futó szoftver.

2. Aktivitásmérők

Durván 10-15 000 Ft-ig kaphatóak aktivitásmérők, ezek célja jellemzően a napi ügyködésetekhez tartozó paraméterek összegzése. Jellemzően a megtett lépések számát és az út hosszát, az elégetett kalóriát és hasonló adatokat tárolják el, illetve summázzák a nap végén. Természetesen más funkciókkal is kiegészültek az idők folyamán, amelyeket a teljesség igénye nélkül a lenti felsorolás tartalmaz:

napi adatok: lépésszámlálás, távolság mérése, elégetett kalóriák mennyisége, tétlenségi figyelmeztetés
alvásadatok figyelése
zenevezérlés (pl. Mi Band 4 és Honor Band 5)
változtatható számlapok
különböző sportok támogatása
színes kijelző (újabb modellek esetében)
értesítések megjelenítése (push notification)
órafunkciók: ébresztő, ne zavarj, stopper, eszközkeresés stb.

Az aktivitásmérők alapvetően közelítő értékeket adnak, hiszen a szenzorkészletük rendkívül szűk – giroszkóp és gyorsulásmérő, ritkább esetben GPS -, illetve jellemzően fitnesz karkötő dizájnt kapnak. Ez alól vannak kivételek, ilyen például a Blitzwolf BW-HL1 aktivitásmérő, ami bár sportórának néz ki, inkább az előbbi csoportba tartozik. Ezek a ketyerék szinte kivétel nélkül zárt, egyedi rendszert futtatnak, csak nagyon minimális mértékben – pl. új számlapok letöltésével – változtathatóak meg. A drágább modellek jellemzően abban térnek el az olcsóbbaktól, hogy több sportot támogatnak, esetleg kapnak globális pozíció meghatározásért felelős szenzort vagy az anyaghasználatuk jobb.

Ajánlott kínai márkák és típusok:

A Xiaomi termékei: Mi Band, Cor és Bip széria
A Huawei termékei: Huawei Honor Band és Huawei Honor Band Pro karkötők
Blitzwolf egyes termékei: BW-HL1 és BW-HL2

A fenti gyártók jellemzően a megbízható cégek közé tartoznak, bár hibák itt is előfordulnak, de szerencsére a szoftveres javítások folyamatosan érkeznek rájuk, illetve a programfejlesztések alkalmával akár új funkciók is bekerülhetnek. A legnagyobb kultusza a Xiaomi Mi Band szériának van, a hozzá tartozó Mi Fit alkalmazás a legsokoldalúbb a szegmensben, de a Huawei féle Huawei Health sem rossz. A Blitzwolf elmarad az előbb említett kettőstől, amit jellemzően az árával kompenzál, az applikáció Da Fit névre hallgat.

Kifejezetten nagy kultusza van az okoskarkötők esetében a szíjak cserélgetésének. Ezek a szilikonpántok nagyon egyszerűen fel- vagy lepattinthatóak az aktivitásmérő testéről, de vannak olyan modellek amelyek a már megszokott gyorszáras megoldással operálnak. Ezeket a kiegészítőket az Aliexpress-en százszámra lelhetitek fel, érdemes megnézni a kínálatot.

Kerülendő kínai márkák és típusok:

ami noname-nek látszik, az jellemzően az is
Zeblaze Vibe széria
Lenovo E1 és HX03W
Xiaomi Hey Plus (helyette Mi Band 4-et vegyetek)

Tipikusan szoftveres problémák sújtják őket, de sok esetben a menürendszerük irritálóan primitív, vagy csak használhatatlanul lassú. A legtöbb noname típus az Apple Watch-ot majmolja, de funkcionalitásban nem hogy az Almás cég, de még a Xiaomi Band széria termékeivel sem tudnak vetekedni. Ráadásul annyival nem olcsóbbak, mint amennyivel rosszabbak a nagyobb nevű konkurenseknél.

3. Okosórák

Korábban már közöltünk egy cikket arról, hogy mi a különbség az okos- és a sportórák között. Egy okosóra alapvetően attól okos, hogy a rendszere nem teljesen zárt, hanem applikációkat telepíthetek rá, vagyis vagy sima Android vagy pedig Android Wear OS fut rajtuk. Az előbbi a telefonokon is futó operációs rendszer általános változata, ami egy csomó problémát fog magával hozni, amennyiben azt valaki okosórán szeretné használni:

nem megfelelő megjelenítés a kör alakú képernyő miatt. Lemaradnak gombok, funkciók nem működnek (a helyzet a négyzet alakú megjelenítőknél egy fokkal jobb)
nem lehet rajtuk normálisan gépelni
sok alkalmazás nem fog futni a gyenge hardveren vagy egyszerűen kifagyasztja az eszközt
ha nincs hangalapú vezérlés – voice assistant – akkor a legtöbb művelet elvégzése – pl. WiFi jelszó vagy email beírása – igazi kínszenvedés

Éppen ezért érdemes elkerülni a sima Androidos órákat, elrettentésül érdemes elolvasni a Kospet Brave, illetve a Zeblaze Thor Pro-Thor 4 párosról írt cikkeinket.

Az Android Wear-rel „szerelt” órák fő problémája a rövid üzemidő és a lassúság, ez a baja a Ticwatch eszközeinek is. Ezt a problémát a Ticwatch Pro modellnél úgynevezett „Layered Display” technológiával próbálták meg áthidalni, itt egy AMOLED és egy LCD képernyő között váltogathattok attól függően, hogy funkciógazdagságra vagy hosszú üzemidőre vágytok. Sajnos a dolog élőben nem igazán működik, hiszen valós használat mellett senki nem fog egy kvarcórát nézegetni, egyébként pedig pont ugyanúgy lemerül, mint az összes többi modell. A helyzetet az menti meg, hogy a Wear OS nagyon sok mindenre használható, univerzális svájci bicska szoftverként működik:

szabadon telepíthetőek rá applikációk (de a Play áruház nem egyezik meg a telefonossal)
okosotthon vezérelhető róla
navigálhattok vele
kifejezetten jól testreszabható
tud hangalapú keresést (amennyiben van benne mikrofon)
elméletileg használható elektronikus fizetésre (NFC chip szükséges hozzá)
Wear Media appal saját zeneszámokat is le tudtok róluk játszani
általános (pl. Google Fit) vagy speciális applikációkkal (TicFit, TicXersie stb.) a sporttevékenységeteket is monitorozhatjátok

És nyilván van még huszonöt másik olyan funkció, amit lehet használni az Android Wear rendszerrel, ha kellően kreatívak vagytok. A kérdés az, hogy ti, felhasználók mit szerettek jobban, ha az arcotokba tolnak egy kész célrendszert, mint az Amazfit termékei esetében, vagy ha flexibilis a szoftver, cserébe néha kell vele egy kicsit küzdeni.

Az Android Wear futtatása meglehetősen erőforrásigényes, ennek ellenére a Snapdragon szereti a régebbi processzorok architektúrájára felhúzni az okosórákba szánt chipeket. A Wear 2100 és 3100-as széria a Snapsragon 425 low end procira épül, emiatt viszont tetű lassú a rajtuk futó rendszer. Az újabb Wear 3300 már a Snapdragon 429-re alapuló fejlesztés, ami már nem lassú, mint a nyomorúság, viszont ilyen órák még nem igazán vannak a piacon. Ebben az értelemben a Samsung Exynos rendszerei sokkal jobbak.

Feltételesen ajánlott kínai márkák és típusok:

Ticwatch E2 (olcsó és viszonylag gyors)

A Ticwatch megítélése eléggé megosztó, ahogyan ez a Népítélet rovatunkból is kiderül. Szerintem nem érdemes megvenni a legdrágább modellt, mert sem üzemidőben, sem sebességben nem hozza az elvárhatót – miért is hozná, hiszen a rendszerchip minden Ticwatch-nál a Wear 2100-as -, ellenben nagyon drága. Szerencsére az egyik legolcsóbb modelljük teljesen élhető, és fele annyiba kerül, mint a Ticwatch Pro, de azért ez is egy kompromisszumos termék. Amíg a Wear 3300-as chippel szerelt ketyegők nem jelennek meg, mást nem tudok nyugodt szívvel ajánlani.

Kerülendő kínai márkák és típusok:

A felsorolt óráknak a fő baja, hogy vagy tetű lassúak, vagy tetű lassúak és használhatatlan a szoftverük is. Az alap Androidos rendszereket nem optimalizálják órás felhasználásra, ezért ezeket nem javaslom.

4. Sportórák

Minden zárt rendszerű óra sportóra, ilyenek az egyedi szoftverrel ellátott Xiaomi Amazfit órák, vagy a Huawei modelljei, de a nagy nevek közül említhetjük még a Polart, a Fitbitet, a Suuntot, a Garmint és még sorolhatnám. Ezek tipikusan sportórák, zárt, de stabil szoftverrel. A dologban azért van egy kis csalás, ha megnézitek például egy Xiaomi Amazfit Stratos könyvtárszerkezetét, látszik, hogy az alapokat az Androidtól kölcsönözte, ami meg tulajdonképpen egy Linux.

A sportórák fő feladata, hogy minél több paramétert adjanak vissza a sporttevékenységeitekről. Pulzusmérés, légzés ütemének kijelzése, aerob-anaerob állapotok rögzítése, lépéstávolság, VO2 MAX – maximális oxigénfelvétel terhelés hatására -, pihenési ciklus, útvonal rajz, szegmensek statisztikái és még ezer másik funkciót várhattok el ezektől az eszközöktől. Természetesen a modern órák repertoárját olyan trendi lehetőségek egészítik ki, mint a háttértáras zenelejátszás, a statisztikai programokhoz csatlakozás, az NFC alapú fizetés, vagyis egyre inkább átemelnek tulajdonságokat az okosórák jól bevált funkcionalitásából.

A sportórákon belül tulajdonképpen van két kategória, amire a készülékek szétválaszthatóak:

mindennapi használatra szánt eszközök, amelyek alkalmasak a sportolása: Xiaomi Amazfit GTR és GTS, Amazfit T-Rex, Huawei Magic Watch stb.
kifejezetten sportolásra szánt eszközök: Amazfit Pace, Amazfit Sratos és Stratos 3, Amazfit Verge, Nexo

Az első kategóriába tartozók szenzorkészlete már elegendő a sportok nyomonkövetéséhez, de alapvetően nem az edzésszerű tevékenységekre hegyezték ki őket. Jellemzően nagyon dögös a kinézetük, csomó funkciót tudnak, ami megkönnyíti a mindennapi használatot, viszont nem igazán a mért adatok pontos kijelzésére találták ki őket. Ez nem feltétlenül baj, még pedig azért, mert emiatt ezek jóval olcsóbb termékek.

A sportok monitorozása kapcsán mindig nézzétek meg a szenzorkészletet, ami állhat az alábbiakból:

globális helymeghatározó rendszer: GPS (amerikai), Beidou (kínai), Galileo (európai), GLONASS (orosz)
gyorsulásmérő
giroszkóp
fényérzékelő szenzor (AMOLED kijelzőknél van, transzflektívnél nincs)
geomágneses szenzor (iránytű)
légnyomásmérő szenzor (barométer)
PPG pulzusmérő szenzor

Ezek támogatják a különböző sportaktivitásokat, például a GPS az útvonalrajzért felelős, a légnyomásmérő magasságeltéréseket hivatott figyelni (pl. hegymászás, síelés vagy terepfutás esetén lehet hasznos), a geomágneses szenzor az iránytű funkciót támogatja és így tovább. A fentieknek azonban van néhány problémája, amivel jó, ha tisztában vagytok, mielőtt órát választotok magatoknak.

Globális helymeghatározó rendszer: minél több műholdhoz és műholdas rendszerhez képes csatlakozni egy óra, annál pontosabban képes meghatározni a saját helyét. Ez sajnos egyáltalán nem egy triviális dolog, elég sok eszköznél előjönnek pontatlanságok. A helymeghatározás sok mindentől függ: időjárás, K-index, látható műholdak száma stb. Érdemes olyan órát választani, ami támogatja a GPX útvonalfájlok feltöltését, ilyenkor a kütyü túranavigátorként is használható.

Pulzusmérés: a pulzusmérés funkció minden sporttevékenység alapja, nélküle nem tudjátok megállapítani, hogy a tevékenységek milyen terhelést jelentenek a szervezetetekre. A pulzusmérés kapcsán két dolgot kell tudni: a mérési metódust és a mérőalgoritmust. Az okosoórák PPG-t vagy más néven fotopletizmográfiát használnak, ez a kevésbé pontos módszer, szemben az EKG-val (elektrokardiogram). Ezt a szenzort az órák hátoldalán láthatjátok fotódiódák formájában. A PPG rendszerek viszonylag pontatlanok, emiatt bár nyugalmi helyzetben hellyel-közzel valós értékeket adnak vissza, terhelés alatt jelentősen szórnak, illetve nagyon lassan követik le a pulzus változását, ami alapja a HZT-nek, vagy más néven pulzusszám alapú edzésnek. Ezt külső mellkaspánt használatával lehet orvosolni, amelyek „EKG pontosak”. Éppen ezért ellenőrizni kell, hogy:

az adott sportóra támogatja-e a Bluetooth vagy az ANT+ szabványt
csatlakoztatható-e hozzá külső pulzusmérő egység a fenti protokollok segítségével

Néhány pulzusmérő pánt, amit érdemes kipróbálni: Magene H64, KYTO, Decathlon Geonaute, triatlonhoz pedig Whoo Tickrx, de az ismertebb márkák pántjai is megbízhatóak.

Érdemes továbbá rákeresni, hogy milyen pulzusmérő algoritmust támogatnak az eszközök. Erre jó példa a Firstbeat, amit a Garmin, a Xiaomi, a Suntoo és a Huawei egyes eszközei is használnak.

á rákeresni, hogy milyen pulzusmérő algoritmust támogatnak az eszközök. Erre jó példa a Firstbeat, amit a Garmin, a Xiaomi, a Suntoo és a Huawei egyes eszközei is használnak.

Adatfeldolgozó szoftverek: a mért eredmények nem érnek semmit, ha nincs mögöttük valamilyen feldolgozó szoftver, amivel az adatokat elemezni lehet. Ebből számtalan ingyenes és fizetős alkalmazás is rendelkezésre áll, csak a legnépszerűbbeket sorolom fel. Szintén érdemes ellenőrizni, hogy az óra vagy annak alapszoftvere ezekkel képes-e integrálódni:

Amazfit app: pulzusgrafikonra húzható sebességadatok.

Természetesen minden órának van saját applikációja is, a Xiaomi az Amazfitet, a Huawei a Huawei Health-ot használja, előbbi képes a Strava-val szinkronizálni. Lehet további „third party” applikációkat is használni, amelyekkel még jobban kiaknázható az órák tudása. A Xiaominak van a legnagyobb támogatói bázisa, érdemes rákeresni a Notify & Fitness for Amazfit vagy az Amazfaces alkalmazásokra.

Ajánlott kínai márkák és típusok:

alul a Stratos 3, felül a Mi Watch Color

A Xiaomi órái elég megbízhatóak és sokat tudnak. Kiemelkedik közülük a GTR a szépségével és a Stratos 3 a tudásával, ez utóbbi igazi sportóra, tonnányi funkcióval. A Huawei is nagyon szép órákat gyárt, némileg drágábban, de elég hasonló funkcionalitással. Nem annyira sportórákat, inkább EDC mindenes eszközöket dobnak a piacra. A Xiaominak van pár „sleeper” órája, amit még nem teszteltünk, de ígéretesek, pl. a T-Rex és a Verge utód, a Nexo, illetve a Xiaomi Watch Color globális verziója is érdekes lehet.

Kerülendő kínai márkák és típusok:

minden, ami kínai ROM-os, pl. Xiaomi Watch Color CN
minden, ami noname
Xiaomi Verge Lite

A noname órákat felejtsétek el, mint ahogyan a kínai ROM-os darabokat is, hiszen nem integrálták beléjük az angol nyelvet. A Verge Lite pedig egy butított Verge, és elég sok funkciót elveszít ahhoz, hogy inkább a nagyobb tesót legyen érdemes megvennetek.

5. Egyéb okos- és sportórás tulajdonságok

Kijelző: Van még néhány fontos paramétere az óráknak, amiről érdemes szót ejteni. Az egyik a kijelző, ami jellemzően vagy AMOLED vagy úgynevezett transzflektív LCD. Az előbbi ismerős lehet a mobiltelefonok világából, nagyon takarékos és sokkal tisztábban jeleníti meg a fekete és a sötét színeket, mint a TFT, illetve van Always On Display funkciója is. A transzflektív kijelző egy speciális LCD technológia, amely egy fényvisszaverő fólia segítségével visszatükrözi a beérkező fényt. Emiatt vakító napsütésben is látható, nem kell hozzá fényérzékelő szenzor, míg az AMOLED szebb színeket és háttereket képes megjeleníteni, viszont dinamikusan kell a háttérvilágítás erejét változtatni.

Zenevezérlés vagy zenelejátszás: A kettő között jelentős a különbség, az első esetben csak a telefonon futó lejátszó alkalmazást vezérelhetitek. A második esetben az óra saját háttértárral és lejátszóval rendelkezik, nem szükséges a zenehallgatáshoz a mobilotok, viszont egy BT fülhallgató igen.

SIM és e-SIM: egyes órák képesek telefonhívások részleges vagy teljes lebonyolítására. Szinte minden modell képes jelezni, felvenni és elutasítani a hívásokat. Azok, amelyekben van mikrofon, hangszóró, SIM foglalat vagy e-SIM pedig „teljesértékű” telefonhívásokat bonyolíthatnak.

Elektronikus fizetés (NFC): elméletileg az okosórák és a sportórák is képesek lehetnek elektronikus fizetésre. Az előbbiek a Google Pay-be regisztrált bankkártyákat képesek használni. Utóbbiak pedig saját rendszert – Garmin Pay, Fitbit pay stb. – alakítottak ki a fizetéshez. Sajnos a kínai órák ezen funkciója Európában a legtöbbször nem, vagy csak trükközéssel működik.

Xiaomi Mi Watch Color számtalan variánsban

Kinézet variálhatósága: a külcsín igen sokrétűen variálható, amelyre nemcsak a számlapok cseréje, hanem a különböző modellvariánsok eltérő anyaghasználata vagy a cserélhető szíjak is lehetőséget adnak. A számlapok egy része a memóriában tárolódik, ezért érdemes ellenőrizni, hány darabot tud lementeni az időmérő, illetve hogy elérhetőek-e továbbiak az applikációban. Egyes karkötők szíját egyben – pl. Mi Band széria – lehet cserélni, az óráknál általában gyorszáras oldómechanika segít a változtatásban.

Értesítéskezelés: angolul push notification néven találjátok meg a funkciót. Az alkalmazások üzeneteit az óra számlapjára lehet irányítani, ahol azok megjelennek. Itt jellemzően a karakterkészlet a kérdéses, sok óra nem kezeli a magyar ékezetes karaktereket. Az is fontos szempont lehet, hogy van-e külön üzenetmemória, ahol a korábbi értesítések visszanézhetőek, illetve hogy milyen hosszú szöveget képesek megjeleníteni a képernyőn.

Huawei Honor Magic Watch értesítéskezelése

Üzemidő: a gyártók általában elég tág határok között adják meg a működési időt. A stand-by a jobban hangzó, de igazából teljes mértékben irreleváns adat, míg az átlagos üzemidő egy képlet alapján összerakott használati kosárból – adott számú értesítés, sport, GPS használat, közepes fényerő stb. mellett – származtatott szám. Mutatok három szélsőséges példát a Stratos 3-mal:

5-7 nap: minimális fényerő, értesítések és pulzusmérés kikapcsolva, éjszaka DND mód
3-4 nap: átlagos használat, átlagos edzésmennyiséggel, üzenetekkel, automata pulzusméréssel
1 nap: napi 2-3 óra sport, folyamatos pulzusmérés, pulzusmérő mellkaspánt használata, zene lejátszás, maximum fényerő, összes applikáció push notificationre állítva, sok üzenet

Mint látható, az üzemidő nagyban függ a használattól, szerencsére a drágább ketyegők 1-2 óra alatt feltölthetőek.

GPX import, export: feljebb már említettem, hogy a legtöbb órára másolható adat az USB-s töltőjén vagy valamilyen vezetéknélküli kapcsolat segítségével, így kerülnek fel például a zenék a háttértárra. A drágább sportórák egy jelentős részénél van lehetőség arra, hogy GPX fájlokat exportáljatok ki vagy töltsetek be. Előbbi esetben a lementett edzéseitek kimenetét tölthetitek be külső alkalmazásokba további feldolgozás és elemzés céljából, utóbbi esetben útvonalfájlokat tölthettek le az órára. Ez túrázásnál jön kifejezetten jól, amikor az eszköz egy térképen követi a bejárandó útvonalat, és figyelmeztet, ha arról letérnétek.

6. Összefoglalás

Nehéz röviden és nagy általánosságban összefoglalni az aktivitásmérők és az okos-/sportórák kiválasztásának szempontjait, de a legjobban akkor jártok, ha először magatokban eldöntitek, hogy mire akarjátok használni és mennyit akartok rá költeni. Nagyjából 10 000 Ft-ig csak aktivitásmérőket lehet kapni, ezek GPS-szel ellátott változatait 15-20 000 Ft-ért mérik.

Utána következik egy nagyobb szakadék, durván 30 000 Ft-tól érhetőek el az olcsóbb Androidos okosórák, de a Ticwatchokat 40 000 Ft alatt nem fogjátok tudni beszerezni. Ennyiért pedig már számtalan „allround” sportóra is található a piacon, például a Xiaomi Amazfit GTR-GTS páros, amelyek kiváló társak a mindennapokban. Nem igazán sportra hegyezték ki őket, de számtalan olyan funkciót – értesítéskezelés, zenelejátszás, bejövő hívások kezelése stb. – nyújtanak, amelyek megkönnyítik például a telefonhasználatot.

Aki legalább amatőr szinten, de edzésszerűen szeretné a sporttevékenységeit monitorozni, annak mélyebben a zsebébe kell nyúlnia, egy Stratos 2 vagy Stratos 3 lehet a jó választás, de mellé erőteljesen ajánlott egy pulzusmérő mellkaspánt beszerzése is. A fentieket természetesen ki lehet egészíteni mindenféle fontos funkcióval, mint az értesítéskezelés, az elektronikus fizetés vagy a zenelejátszás, de ezek értelemszerűen növelni fogják az árat.