Vernee Apollo mobiltelefon teszt – Isteni beavatkozás

6

A Vernee zászlóshajója érkezett meg hozzám, ami szerénytelenül a Nap, a gyógyítás és a művészetek római istenének nevét kapta. A paraméterek alapján van is esély arra, hogy rászolgál a nevére, ugyanis brutális processzor, sok memória és erős GPU chip dolgozik benne, és egy olyan minőségű kamera, amit én eddig kínai telefonban még nem láttam. Ennek fényében a nettó 70.500 forint nem is tűnik eltúlzott árazásnak.

Kicsomagolás

A termék doboza elképesztően nagy, és a súlya sem éppen pillekönnyű, pedig a telefon csak 188 grammot nyom. A külső design engem egy drága, halszálka mintás öltönyre emlékeztet az ízlésesebb fajtából, amit egy ezüst színű Vernee Apollo felirat díszít.  Nem veri földhöz az embert a látvány, de nem is zavaró, szerintem diszkréten jellegtelen, de legalább nem vonja el a beltartalomról a figyelmet.

Kibontás után eleinte csodálkoztam azon, hogy milyen fura tartóba csomagolták a készüléket. Aztán kiemeltem, és láttam, hogy egy VR szemüveget szíjaztak alulról a mobilra, amely takarja a többi kiegészítőt. A legalsó szint egy fehér színű USB töltőt rejt, ami 2 ampert képes kipréselni 9V mellett, ebből akár már a töltési időre is lehet következtetni. Mellette feltekerve fekszik az elmaradhatatlan Type-C USB kábel, egy SIM kártya tű, 2 kézikönyv - egy a telefonhoz, egy másik pedig a virtuális szemüveghez -, és egy papír, amelyik a gyártó honlapjára vivő QR kódot tartalmazza.

Az Apollo külseje szerintem elég jellegtelen, egyáltalán nem hívja fel magára a figyelmet, ami nekem kifejezetten szimpatikus. Nálam a sötét matt szürke színű járt, érződik, hogy minőségi darab, de semmi csicsásat nem találtam rajta, visszafogott elegancia lengi körül. Ebben az a jó, hogy így könnyedén illeszkedik az közízléshez, a cég a dizájnnal igyekezett minél szélesebb közönséget megszólítani. A telefonok „sleeperje”, a nem hivalkodó külső mögött brutális erő lakozik.

A kidolgozás minősége is remek, szinte tökéletesen összecsiszolták a részleteket, de ez már az Apollo Lite esetében is így volt. Az alsó és a felső határoló csíkok sokkal diszkrétebben simulnak bele a hátlapba, mint az UMI telefonok esetében, ahol inkább bazári hatást keltettek, itt pedig sztenderdet. Hátul láthatjuk az ujjlenyomat olvasót, a segédfényt, és egy akkora batár nagy optikát, amit én még nem láttam telefonon. Ez nem véletlen, a kamera 21 Megapixeles, szerintem ez a felbontás a kínai márkáknál szinte biztosan új rekord.

Tesztüzem

Gyorsan bepattintottam a két SIM kártyámat a telefonba, ami végre pont olyan méretű volt, amivel én is rendelkezem. A felső nano, az alsó micro méretű, így nem kellett vacakolnom az átalakítókkal. A telefon szépen megtalálta a kártyára mentett telefonszámaimat, és villámgyorsan be is olvasta őket.

Ami egyből feltűnt a kijelzőn, hogy ez nem a mostanában megszokott felbontás, ezért gyorsan feltelepítettem néhányat a már jól megszokott teszt programok – Antutu, GFXBench – közül. Nem tévedtem, ez bizony nagyobb mint Full HD, ugyanis 2560*1440 pixelt tartalmaz a QHD felbontású, lekerekített szélű IPS panel, ami a Sharptól érkezett. Ez 1,6 millióval több képpont az 5,5 inches megjelenítőn, mint a már sztenderdé vált 1080p, vagyis a Mali T-880-as GPU chipnek meg kell majd izzadnia a folyamatos képmegjelenítésért.

A színek nagyon szépek, a megjelenített kép éles, és a betekintési szög is jóval az átlagos felett van. Tulajdonképpen majdnem mindenhonnan látszik a tartalom, vagy ha nem, az sokkal inkább azért van, mert túlfordítottuk a telefont, és már az oldalát bámuljuk. A fényerő sokkal több, mint elégséges, sötétben konkrétan kiégeti a szemünket.

Én a mobilokat ebből a szempontból két táborra szoktam osztani, a napfényben teljesen használhatatlanra és a részlegesen használhatóra. Szerencsére ez az utóbbiba tartozik, de ez sem képes legyőzni a fényt adó gázóriást. Az 541 ppi képsűrűség is rekordgyanús, eddig legalábbis egyetlen olyan megjelenítővel sem találkoztam, aminél 500 fölött lett volna. A Sharp IGZO fantázianév alatt futó darab azt hiszem eddig a legjobb kijelző, amit kínai telefonban láttam, méltó a cég csúcstelefonjához.

Amit viszont nem szerettem, az a gyári védőfólia, bár ez nem a készülék hibája. Megkértem kollégámat, hogy húzza végig az ujját a felületen, mert nekem folyamatosan olyan érzésem volt, minta kicsit ragadna. Ő ezt nem érezte, ezért valószínűleg az érzet bőrünk szárazságától is függ, de nekem kellemetlen volt tapogatni a műanyagot, pedig a nyomáspontok kifogástalanok, és a telefon is villámgyorsan reagál az érintésre. Egy hét után viszont teljesen hozzászoktam a fóliához, de akinek ez nem menne, az vehet rá egy másikat nagyjából 500 forint elköltésével.

A hardver - zászlóshajóhoz illően - nagyon erős, amit még a 2K felbontással sem sikerült leterhelni. A SoC a második legerősebb a Helio sorozatból, egy MT 6797 X25-ös, 10 magos, 2.5 Gigahertz-en ketyegő szörnyeteg. Tulajdonképpen már találkoztam ezzel a felállással az UMI Z kapcsán, ahol a processzor az X27 kódnet kapta, és magasabb órajelen futott, de ez a gyakorlatban egyáltalán nem érezhető. Az architektúra és a magok száma ugyanaz. Mind a két processzor a Mali T-880-as GPU chipet kapta, tehát ezzel kapcsolatban sem történt igazi változás.

A fenti hardver az Umi Z-nél mindenre elég volt, a kérdés persze az, hogy a megemelt pixelszámmal mit tud kezdeni az Apollo esetében. Ehhez a már jól ismert Marvel: Contest of Champions, Modern Combat 5, Need for Speed: no limits triumvirátust vettem elő. Az első esetében nagyon ritkán megdöccent az alapvetően folyamatos játékmenet, ami az ellenfél részéről néhány nem várt pofonban nyilvánult meg. Ez persze elvétve fordult csak elő, az esetek 99%-ában nem veszünk észre semmit.

A Need for Speed viszont még ennél is szebben futott, de itt azért a grafika sem olyan ütős, hogy gondot okozzon a hardvernek. Jöhetett a Modern Combat 5, a telefonos játékok egyik legyilkosabbika. Akadásnak nyomát sem tapasztaltam, mint ahogy az új Batman játéknál, az Arkham Underworldnél sem, tehát ezzel a kijelzővel is jól vizsgázott a vas. A műszaki paraméterek alapján kijelenthető, hogy a telefon még évekig ki fogja szolgálni gazdáját, van benne annyi erőtartalék, hogy rövid időn belül ne kelljen másikra cserélni.

A lövöldözés közben tűnt fel, hogy az árához képest nem túl jó a telefon hangja. Ez is csak a jobb alsó nyílásokon szól, de úgy, mint egy 30.000 forintos darab. Kicsit olyan érzésem volt, mint amikor valaki rossz ízléssel állítgatja el a Winamp hangerőszabályzóját, túl sok a magas, az is recseg-ropog, a basszus egy lefordított műanyag szemetesládán való dobolással egyenértékű, a középtartomány pedig összefolyik. Szerencsére soha nem hallgatok zenét gettó stílusban üvöltetve a telefonomról, a fülhallgatónál pedig a fenti minőségi hiányosságokat nem tapasztaltam, ahogy kihangosítva, beszéd közben sem. Nem perdöntő hiba, de azért egy ilyen árazású telefonnál az ember minden részegységnél a majdnem tökéleteset várja.

Az operációs rendszer kiegészítésébe nem öltek bele túl sok energiát az alkotók, amit én egyáltalán nem bántam. Nincs telerakva fölösleges szoftverekkel, gyakorlatilag azt az általános alapot kapjuk, amit Andorid 6.0-ként már megismerhettünk. Egyetlen dolgot találtam, ami Vernee specifikus, ez pedig a csengőhangok elképesztő mennyisége. Ránézésre van vagy 200 darab, nekem egyszerűen nem volt türelmem mindet végignyomkodni.

Ami szintén szimpatikus volt, hogy a készítők nem éreztek késztetést arra, hogy fölösleges ikonok garmadáját tegyék a kezdőképernyőre. Mi több, olyan kevés van belőlük, hogy nincs is hova lapozni, csak egyetlen „fül” van, ami igény szerint újabbakkal bővíthető. Mennyivel elegánsabb megoldás ez, mint az olcsóbb telefonok esetében, ahol a beszédfelismeréstől az utolsó lényegtelen alkalmazásig minden ikont kipakolnak, hogy tartalmasabbnak tűnjön a termék? Néha a kevesebb bizony több.

Az operációs rendszer zökkenőmentes futtatásához 4 GB RAM áll rendelkezésünkre, amit 64 GB eMMC háttértárral egészítettek ki. Érdekes, hogy a gyári leírás sem említ bővíthetőséget, ennek ellenére én kivettem mind a két SIM tálcát, és megnéztem, hogy a profilba beilleszthető-e micro SD kártya, vagy sem. Úgy tűnik, hogy sajnos nem, de a gyárilag elérhető hely is bőven elég mindenre, ezért ez nem olyan nagy probléma.

A telefonnak csak virtuális gombjai vannak, itt nem találunk rejtett gombokat a keret alsó részén. A leosztást szoftveresen rendezgethetjük, ízlés szerint. Egyetlen pici hibát fedeztem fel, a kép elforgatása közben a menü a jobb oldalra kerül, nem pedig a balra, pedig nekem az lett volna a logikus. Aztán két nap múlva már ez sem zavart, nagyon könnyű átszokni, inkább nevezném sajátosságnak, mint problémának.

Mivel szeretem a kedves olvasót bevonni a cikkekbe, ezért most mindenkit arra kérek, hogy nézze meg a bekezdés fölötti gyári fotót, amelyen a Red Bull termékeit láthatjuk. Ahogy gusztusosan gyöngyözve teríti be az elegáns fém hengereket a vízperemet. Milyen kellemes az összhatás, ugye? Most mindenki tippelje meg magában, hogy honnan származik.

Nem, ez nem egy gyári kép, hanem egy molinó az Aradi utcából, amit a telefon kamerájával fényképeztem le, de levágtam a széleit, hogy mindenkit megtévesszek. Semmilyen grafikai programmal nem módosítottam a kinézeten, nincs más effektus a képen. Ennek tudatában azt hiszem, hogy kizárólag a brutális szót lehet használni a képminőségre. Az eredeti fotókat az alábbi linken éritek el, ha valaki ellenőrizni szeretné az állításomat.

A hátlapi szenzor egy 21 Megapixeles Sony IMX230, az apertúra méret f/2.2. Remek képeket csinál, pengeélesek, jó a felbontás, szépek a színek, még az árnyékokat is jól kezeli. A fókuszálás gyors, az automatikus fényerőállítás is kielégítő. Egyetlen hiányosságot találtam a használat közben, a világos színek egy picit kiégnek, ahogyan azt a házfal és a fehér galamb esetében is láthatjátok, de én még egyetlen kínai telefont sem láttam, amelyik ezt tökéletesen kezelte volna.

A videók kapcsán az alap Androidos beállításokat kapjuk, azzal a különbséggel, hogy a 4K maximális felbontás mellett is működik az elektronikus képstabilizátor. Ilyenkor tényleg kijön a nagyobb részletességből származó előny, érdemes figyelni a térkő rései között megbúvó kavicsokat. A videók nem rosszak, de természetesen nem érik el egy drágább fényképezőgép szintjét.

1080p felbontás mellett már nem teljesített ilyen jól az Apollo, de még így is bőven az elfogadható kategóriába esik. Külön tetszett, hogy nem vakult ki az optika napsütésben sem, és az EIS stabilizáló hatása is érezhetően javít a remegéseken. Belekukkantottam a fájlokba is, a 4K esetében 60Mbit/másodperc, míg az 1080p esetében 17.5Mbit/másodperc értékekkel találkoztam. A „selfie” optika sem egy rossz darab, 8 Megapixeles felbontásával akár csúcs kamera is lehetett volna pár évvel ezelőtt.

A telefon egy 3180 milliamperóra kapacitású akkumulátorral büszkélkedhet, ami méretében átlag fölötti, de erős hardvert is kell etetnie. Így az üzemidő nagyban függ a használattól, ami persze önmagában egy óriási közhely. Intenzív játék vagy bekapcsolt GPS mellett azért le lehet meríteni 5-6 óra alatt, na de melyik telefonét nem? A gyártó szerint a töltővel 30 perc alatt félig fel is tölthetjük az Apollot, ami a valóságban alig marad el ettől az értéktől.

Ha viszont egy átlagos napot veszünk alapul, akkor nem lesz gondunk az üzemidővel, normális használat mellett akár 48 órát is elmegy. Én minden este becsületesen feltettem a töltőre, amikor pedig mégis elfeledkeztem erről, akkor sem merült annyit, hogy ne tudtam volna a következő napot végigtelefonálni. Intenzív használat mellett - például teljesítményigényes játékok - tapasztalható némi melegedés, de ez még bőven az elfogadható határon belül marad.

Végre a szenzorok terén is minden rendben van, még a legendásan rossz mobil iránytű is jól működött. Kapunk GPS-t, aminek a pontosságát átlagosnak nevezném, giroszkópot, gyorsulásmérő és még néhány egyéb érzékelőt is, gyakorlatilag csak a túlélő telefonok speciális kiegészítői hiányoznak. Az ujjlenyomat érzékelő nekem 90%-ban jól működött, de arra azért emlékezni kell, hogy a felvételkor milyen szögben tartottuk az ujjunkat.

Ahogyan már megszokhattuk a csúcstelefonok esetében, szinte mindegyik támogatja a két csatornás WiFi-t, tehát már az 5 Gigahertz-es sávon is kommunikálhatunk. A Bluetooth 4.0 szintén kötelező elem, ahogy a kiterjedt LTE támogatás is, 800 Megahertz-es frekvenciával megspékelve. A jelerősség és a vétel végig kifejezetten jó volt, olyan helyeken is gond nélkül neteztem és telefonáltam, ahol már több mobilommal akadtak gondok.

További műszaki paraméterek az alábbi linken érhetőek el.

Virtual reality képességek

Megmondom őszintén, hogy nem vagyok nagy rajongója a virtual reality-nek. Mondom ezt úgy, hogy tavaly elmentem a Veletech kiállításra, és kipróbáltam a HTC, a Samsung és az Oculus rendszerét is, amiből az utóbbi volt a legmeggyőzőbb. Az élményhez ráadásul a megfelelő minőségű hang is hozzájárul, amiben viszont az Apollo nem jeleskedik. A komplettebb szemüvegek, mint a Rift, ráadásul gyárilag is fejhallgatóval érkeznek.

Azt azonban sokáig nem gondoltam, hogy egy telefon képes lenne olyan élményt nyújtani, mint egy izmos PC, ennek ellenére a tabletekkel és a mobilokkal egész jók a tapasztalatim. Tényleg vicces össze-vissza forogni velük, és egy „ablakon„ keresztül betekinteni egy másik világba, akkor, ha a megfelelő fülhallgató és szemüveg is rendelkezésre áll.

Az Apollo sajátja viszont nem ilyen, nekem nagyon kényelmetlen volt, folyamatosan törte az orrnyergemet. A másik gond a normális fókuszállítás hiánya. Aki esetleg repült már drónnal FPV sisakban, az tudja, hogy mennyire fontos, hogy a kijelző megfelelő távolságra legyen a szemünktől, különben életlennek látjuk a képet. Sajnos a Vernee a legolcsóbb plasztik szemüveget csomagolja a dobozba, amiben a lencse mozog, tehát nekem folyamatosan el kellett tartanom az arcomtól, ha élesnek akartam látni a képet, így viszont zavart a műanyag keret látványa. Szerencsére a jó hangról egy Superlux HD 668B fejhallgató gondoskodott, így azért nem volt reménytelen a dolog, de túl meggyőző sem, így többnyire a szemüveg nélkül néztem a videókat.

Ettől még a telefon alkalmas 360 fokos videók lejátszására, mert a hardver kellően erős. Több ilyet is kipróbáltam a teszt alatt - érdemes rákeresni a Renault Koleos Ultimate Test és a National Geographic Hammerhead Shark Encounter videókra -, és az élményt egyáltalán nem nevezném rossznak, csak ehhez nem kell a szemüveg. A lejátszáshoz használjatok Youtube klienst, illetve a megfelelő sebességű internet – 30 Mbit/másodpercnél gyorsabb – is erőteljesen ajánlott.

Összegzés

Az eddig tesztelt több tucat telefon közül eddig a Vernee Apollot tartom a legkomplettebb darabnak. Nagyon kevés hibája van, a hang a kategóriájában gyenge, a hozzá adott virtuális szemüveg nehezen használható, nem bővíthető a háttértár, de ebből az első kettő gyakorlatilag nem sokat nyom a latba, az utolsóval pedig simán együtt lehet élni.

Ezzel áll szemben az erős hardver, a remek kijelző, a hosszú üzemidő, a kiváló kidolgozási minőség, a hibamentes szoftveres működés és tulajdonképpen az ár is. Szerintem ezek a fontos dolgok, mert megkönnyítik mindennapi életünket, és egy csomó bosszúságtól kímélnek meg. Amikor a teszt végén letettem a készüléket, az elégedettség érzése fogott el, végre valami, amit tiszta szívvel merek ajánlani.

Eredeti árán nettó 75.000 forint lenne, de a GearBesten most pont akciós, kuponkóddal nettó 70.500 forintba kerül. Ennyi pénzért egyszerűen nincsen más kínai telefon, amit az Apollo helyett érdemes lenne megvenni, de még az eredeti árával is ezt mondanám. Az Umi Z nálam elég csúnyán elhasalt, a cikk megírása óta újabb hibák jöttek elő – ezt a frissített bejegyzésben el is olvashatjátok -, az Elephone S7 pedig ugyanennyiért kevesebbet ad.

Kuponkód: "ApolloGB"

A Vernee Apollo itt megvásárolható >> 

6 HOZZÁSZÓLÁS

  1. A cikkhez csak annyit fűznék hozzá, hogy nálam töltéskor elég komoly melegedés tapasztalható.A phoneinfo értéke szerint 46-47°C nem tudom ez mennyire normális vagy csak nálam van a hiba.A másik a fényképező amit igazság szerint nem használtam még több órát de néha okoz meglepetéseket.Sokszor nehezen fókuszál állítgatja a távolságot és nem feltétlenül érzékelem a 24MP kamera előnyeit.bár lehet ez csak beállítás kérdése.Illetve a kijelzőt (lehet csak az én szememnek) nálam a kevés beállítás miatt nem mondanám olyan tűélesnek.A MiraVision 3 opciójából kettő kötött a harmadik felhasználói mód.Nos nekem a 2 előre hangolt túl tömény a felhasználói pedig nem elég kiterjedt, hogy tűélesnek lássam.Valamiért az én szememnek túl tömény a szín megjelenítés a két alapban a felhasználóiban pedig nincs elég színkorrekció.Ezt kicsit hiányoltam belőle.Ezektől eltekintve valóban villám pikk pakk visz mindent nem nagyon tudtam még megakasztani.Bár szintén csak saját tapasztalat combosabb igénybevétel esetén nálam hajlamos a melegedésre.Ja és az árát illetőleg nem tudom ti mennyiért vettétek de ha kínából rendel az ember a vámot és az áfát is bele kell kalkulálni.Szóval a cirka 80e ár rendben van de nem árt 30% rátenni ugye ami így már mindjárt más de még így is a konkurencia ára alatt van jócskán.Nálam 4/5

  2. Sziasztok!
    Azt szeretném megtudni, hogy van hozzá OTA frissítés rendszeresen? Ha igen, akkor milyen verziónál járnak?
    Köszi!

  3. Sziasztok attól kérdezném aki már fogott ilyent kézben. Nincs értesítés led a telefonban? Képeken , itt a tesztben nem látom, s ez alap lenne, ha nincs alap hiányosság…

      • Köszönöm válaszod. Ezen a telefonon , valamint a Le max 2 -n gondolkodom. Mind kettő jó hardveres jellemzőkkel áldott, az egy picit nagyobb, illetve külön , nem szoftveres navigációs sávval ellátott. Mind kettőnél 64 Gb tárhely van, s nem bővíthető. A virtuális szemüveg számomra érdektelen. Amint olvasom a véleményeket a kameráknál mindkettőnél van hiányosság . Gondolom a nyers androidból fakadó, de ennyi pénzért jobb vétel nem várható…

Comments are closed.